A jó barát nyom egy lájkot

Bizony. A barátság fokmérője a Facebook lett. 

Teljesen torz  világ ez. Amikor hajlamosak vagyunk az alapján megítélni önmagunkat és emberi kapcsolatainkat, hogy hány ember ír bejegyzést a születésnapunkon, hány ember lájkolja a feltöltött fotóinkat és hányan osztják meg az általunk kedvelt linket, akkor valami nagyon nincsen rendben.

Az internet sok mindent leegyszerűsít: lehet gyorsan pizzát rendelni és szállást foglalni. Percek alatt kiderítek egy történelmi adatot, megtervezek egy útvonalat vagy megtudom a volt osztálytársamról, hogy férjhez ment-e már.

Node az emberi kapcsolatok nem adatok, tények, vagy tárgyak. Nem lehet egy lájkkal ápolni a kapcsolatokat- maximum követni tudjuk, hogy mi történik a másikkal. Jó messziről. Manapság nincs idő arra, hogy beszéljünk, találkozzunk vagy közös élményeket gyűjtsünk és ezzel mélyítsük kapcsolatunkat. Erre a megoldás: nyomj egy lájkot. Úgyis a gép előtt ülsz egész nap, vagy a mobilodon ott a facebook, így 0-24 órában figyelheted, mi történik a másikkal. Ha lájkolsz, jó barát vagy.

Öngerjesztő folyamat ez. Lájkolunk, majd töltünk. Töltjük fel a boldog képeket magunkról, hogy minket is lájkoljanak, hogy minél többen lássák, mennyi szép helyen jártunk, milyen gazdag életet élünk és mennyire sok érdeklődési körünk van. Milyen szép a családunk, a gyerekeink. Az anyukák maguk töltik fel meztelen kisgyermekeik strandolós képeit a pedofilok örömére.

Mindenki figyelemre vágyik- azaz szeretetre. Hiszen a szeretet megnyilvánulása a figyelem. Ha valakit szeretek, figyelek rá. Tehát, ha valaki lájkol, akkor figyel, azaz szeret- ez a mai világ logikája.

Ahogy egyre jobban kiüresednek az emberi kapcsolataink, úgy egyre inkább szükség van azokra a bizonyos lájkokra, hogy legalább ideiglenesen betömködjék a szeretet-lukakat a szívünkben. Vágyunk a figyelemre, az elismerésre, a szeretetre. 

A bensőséges emberi kapcsolatoknak semmi köze a lájkokhoz. Ha egy igaz, jó barátod van, akkor az többet ér akárhány lájknál. Ha felhívhatsz valakit hajnali négykor, akkor van egy jó barátod. Ha van, aki meghallgatja szíved bánatát, akkor az többet ér minden kincsnél.

Erre törekedj.

A boldogság-  és sikeriparról

Sikeres akarsz lenni? Légy boldog!

Ma divatossá vált boldognak lenni. "Légy boldog!!!" hirdetik újfent a magazinok címoldalain. Kész iparág nőtt a boldogságkeresés igényeire építkezve. Önfejlesztő minitanfolyamok emailben, pszichológiamagazinok százai, a cikkek és blogok a neten mind-mind tanácsokkal látják el az egyre elboldogtalanadóbb népet. Ezer és ezer ige, tanítás- s az emberek pedig olvassák és olvassák......csakhogy én nem látom, hogy boldogabbak lennének. 

Mire való ez a sok recept, tanács és cikk, ha nem működik? Azt látom, hogy  a sok egyszerűnek tűnő jótanácsot olvasva nemhogy boldogabbak, hanem egyre fruszáltabbak az emberek. Csalódottak,  hiszen  cikkek ezreinek elolvasása,  praktikák tömegének bevetése után még mindig nem boldogok. A boldogság- és sikeripar bevételei közben egyre csak dagadnak és dagadnak- örömöket vásárolunk, újságokat veszünk, csakratisztító programra és jobbagyféltekés rajzolásra iratkozunk be- és még mindig nem vagyunk boldogok. Hogy lehet ez?

A blogom írása kezdetén elolvastam a hogyan kell blogot írni cikk 10 jótanácsát, amelyet a neten találtam. Nem is érzem azt, hogy a kezdetben íródott  bejegyzéseim igazán szívhez szólóak lennének. Hiszen a blog írásakor valaminek meg kell szólalni ott legbelül, és ezek a gondolatok fogalmazódnak írássá és nem a jótanácsok követése által. Nem lehet külső kényszer folytán jó blogot írni.  Ehhez hasonlóan nem lehet a tíz pontba szedett boldogság-gyorstanfolyam során elsajátítani a boldogságot, vagy a sikert.

Az emberek azonban veszik az önsegítő könyveket, mintha abból meg lehetne tanulni a siker vagy a boldogság receptjét.

Nem lehet.

Talán iránymutatást, kapaszkodót adhat a nehéz időkben, de a boldogság és siker receptjét csakis önmagunkban találhatjuk meg. Nem szükséges ehhez számmisztikát tanulni vagy angyaltanfolyamra járni. Elég befelé figyelni.

Aki boldog, az lehet hosszú távon sikeres is. Aki egyensúlyban van, képes sikeres karriert építeni magának úgy, hogy közben jól érzi magát. Ez az egyetlen  kézzelfogható recept.

A kedves olvasóban persze közben felmerülhet a gondolat, hogy mégis, merre induljon el, mit tegyen, hogy a boldogsághoz vezető útra lépjen?

Első lépésként a következőket olvasd el és gondolkodj el rajta. Egyelőre nem kérek többet, csak gondolkodj el. Ha odáig eljutsz, hogy TESZEL is valamit, már a jó útra tértél.

1. Fogadd el és szeresd önmagadat. 

Ez leírva egészen egyszerűnek tűnik, de sajnos azok számára, akiknek fontos ez a jótanács, nem olyan egyszerű elérni az önelfogadást és önszeretet. Sőt, egyáltalán azt nehéz felismerni, hogy nem szeretjük önmagunkat. Honnan tudhatjuk, ha nem vagyunk jóban önmagunkkal? Az első jele az az, hogy folyamatosan találunk valami kivetnivalót mások viselkedésében, a világban. Ha olyan gondolatok gyötörnek, hogy a másik embernek milyennek kellene lennie, hogyan kellene viselkednie, hogyan kellene minket boldoggá tennie (!), mert szerintünk mi a helyes és helyénvaló, azaz létezik a szótáradban az "ezt kellene tennie", "nem jól csinálja", "miért gondolja ezt?", vagy ha az érzed, hogy a politika, a világ ellened van, rossz és kibírhatatlan, igazságtalan, más korba kellett volna születni, vagy  miért velem történnek mindig a nagy bajok? - azaz nem tudod elfogadni a másik embert, a párodat, a világot úgy, ahogy van-  akkor önmagaddal, azaz önmagad elfogadásával van problémád. Menj el egy jó pszichológushoz, önismereti tanfolyamra vagy pszichodrámára. Értsd meg, hogy miért olyan mindenki és miért ilyen rossz világba születtél. Meg fogsz lepődni a válaszon.

2. Engedd el az EGO hamis céljait

Az ego a külvilágnak akar megfeleltetni minket. Az ego azt súgja, hogy olyan célok felé menjünk, melyek a külvilágnak való megfelelés felé visz. Ha azt érzed, hogy akkor vagy valaki, ha sok pénzed van vagy sikeres vagy, vagy ha többszáz sms-t kapsz a szülinapodra, akkor önmagadat csapod be és az egodat táplálod.

Nem vagy egyenlő azzal, amid van. - Nem vagy a házad, az autód, a szép külsőd, az izmos bicepszed. Nem leszel boldog attól, hogy felhalmozod a sok anyagi javat, vagy egyéb kelléket. Elégedett talán lehetsz, de nem boldog. S nem vagy a társad. Ha jó pasid van, vagy csodaszép barátnőd, még nem elég a belső boldogsághoz. 

Nem vagy egyenlő azzal, amit csinálsz.- Nem csak akkor érsz valamit, ha  legelső vagy az osztályban, a legjobb tanulóként végzel, a legsikeresebb munkahelyi karriert futod be, vagy első vagy a futóversenyen. A teljesítményeink nem határozzák meg azt, hogy mennyit érünk, mint ember.

Nem vagy egyenlő azzal, amit mások gondolnak rólad. Értékelésed nem egy külső ember véleményétől függ, csak a saját érzéseidnek higgy! Ha tisztában vagy önmagaddal, képes vagy reálisan nézni a tükörbe, s nem mások véleményezésétől teszed függővé önbecsülésed. Ha többszáz facebook-üzenet érkezik a születésnapodra, nem vagy szerethetőbb ember az átlagnál. Ha egy sem érkezik, nem vagy egy nem szerethető ember.

A boldogság egy út. A te saját utad.  Csakúgy a siker is. Indulj el hát rajta.

 

Hazudni önmagunknak - a rózsaszín buboréklakó

Figyelem az embereket. Ki ilyen, ki olyan túlélési stratégiával él. Van az az ember, aki felépít magáról és a világról egy idealisztikus rózsaszín buborékfelhőt, mert így könnyebb elviselni a világot- és önmagát. Teljesen irrealisztikus képe van magáról, jellemzően felfele torzít a tükör, de találkoztam ennek fordítottjával is.

Álomvilágban élni, úgy tűnik egyszerű. Hiszen ott minden rózsaszín. Mindenki szeret és mindenki jót akar - minden történés csak azért van, hogy az adott személy kiválóságát igazolja. Soha nem azért, hogy felnyissa a szemét. A rózsaszín buborékfelhő azonban azért készült, hogy a szembesülésre képtelen személy egy külön, elszigetelt világot tudjon építeni saját magának, amelyben hazudhat önmagának. Ahova nem lehet utánanyúlni, hiszen a buborék rugalmas héjáról lepattan minden. Ha tükröt tartasz elé, a buborék visszaveri a tükörképet, így soha nem láthatja meg igaz önvalóját, míg a buborékban él.

Milyen magányos élet is ez. Igaz, hogy minden rózsaszín, minden csodaszép, de ezt a világot nem tudja megosztani senkivel. Ott trónol önmaga, s azt gondolja, hogy ő mindenek felett áll, hiszen az ő világa a mérhetetlen szeretet, jóság, megértés és romlatlanság. Itt nincs romlottság, gonoszság, ártó szándék vagy rosszindulat. Itt minden csupa, csupa jó. S a legszebb saját önmaga. Maga a tökély.

Szabad-e kipukkasztani ezt a héjat?  Szabad-e kívülállóként felébreszteni a buboréklakót? Honnan tudjuk, hogy felkészült arra, hogy kilépjen? Hogyan lehet felkészíteni a kilépésre? S lehet-e egyáltalán?

Fontos, hogy megértsük, a buborékban lakni nem jó. A buborék szerepe a biztonság megteremtése. Addig, míg lakója nem talál valakit vagy valamit, amely egy biztos pontot adhat neki az életben, nehezen tudja elhagyni régi, megszokott álomvilágát. Kell valaki, akiben bízhat,  aki kézenfogja, lassan felnyitogatja a szemét és kivezeti onnan. Ehhez azonban magának az egyénnek is akarnia kell a változást, fel kell készülnie arra, hogy szembesüljön saját magával és a világgal. Ennek alapfeltétele pedig az, hogy felismerje, hogy álomvilágban él. Ez meg a buborékvilág természete miatt csaknem lehetetlen. Ördögi kör ez.